Két éve úgy hozta a sors, hogy autó nélkül maradtam. Pár hónapig a fárasztó, időigényes gyaloglás, a pénztárcámhoz képest drága tömegközlekedés, és a ritkán közlekedő távolsági busz/vonat kombóját „élveztem”, majd átnyergeltem a bringára – és maradtam is ennél az utazási formánál. Sárban-hóban, napsütésben, otthonról az iskolába, munkahelyre, bevásárolni és szórakozni biciklivel járok.
Kivételt képez az ónos eső, a jeges útszakasz és a havi egyszeri nagybevásárlás (ezt rokonok, barátok autós beszerző körútjához csatlakozva oldom meg)
Összehasonlításképpen a különböző útvonalak idő- és költségigénye:
|
„ELŐTTE” |
„UTÁNA” |
|
| Gyerekért az iskolába: | fél óra gyaloglás az átlagosan óránként közlekedő távolsági buszig, 10 perc buszozás (250 Ft), 25 perc gyaloglás az iskoláig = 1 és ¼ óra, 250 Ft | kerékpárral 35 perc, ingyen |
| Pesti munkahelyemre – otthonról: | fél óra gyaloglás a távolsági buszig, a szomszéd városig 10 perc buszozás (250 Ft), a vonattal Pestig fél óra (375 Ft), villamossal 7 perc (320 Ft), gyaloglás 15 perc = másfél óra, 950 Ft | kerékpárral a vonatig 15 perc, fél óra vonatozás (375 Ft + kerékpárjegy 230 Ft), 10 perc biciklizés = 55 perc, 605 Ft |
| Pesti munkahelyemre szüleim pesti otthonából: | 15 perc gyaloglás a metróig, 25 perc metró, 15 perc busz, 10 perc gyaloglás = várakozással együtt kb 70 perc, 640 Ft | kerékpárral kényelmes tempóban 70 perc, ingyen |
További kipróbált szakaszok:
A Keleti pályaudvarra érkezve gyermekeimet a 24-es villamosra ültettem, én biciklivel mentem, egyszerre értünk a Mester utcai megállóhoz. Ugyanezt a mutatványt a Combino Nyugati pályaudvar-Mester utca közötti szakaszán is többször megismételtük.
A kerékpáromra idén kb. kéthavi BKV bérlet árát költöttem – kopó alkatrészek cseréje, tavaszi, őszi „nagygenerál” -, tökéletes állapotban van.
Anyagilag és időben is függetlenséget jelent a kerékpár – és egyben függőséget, hogy mitől?
Munka után, éjjel, a nyeregből kiállva, teljes erőből tekersz az üres utcán, feletted a telihold ragyog, füledben Karsh Kale Milan c. száma szól… Szikrázó napsütésben, a kerékpárút fölé hajló fák zöld fényében suhansz, egy szarka röppen fel lustán a kerítésre csőrében tavalyi dióval… Az alacsonyan járó téli nap hátulról megvilágítva fényfátyolba borítja az iszalagbokor bóbitáit – megállhatsz lefényképezni. A buszból, metróból ezt nem látod, a zenét elnyomja a jármű zaja, és nem szállhatsz le bárhol, ha fotózni támad kedved.
És akkor a környezetvédelmi szempontokról még szó sem esett….
Szakszerű, meggyőző cikkeket, színes-szagos kedvcsinálókat kerékpárügyben a következő oldalakon olvashatunk:
Megtervezhetjük előre a legbiztonságosabb, leggyorsabb útvonalat itt:
MAGAMURA - blog és pályázat 