Zombi erőmű és társai… – A TÍZ LEGGYAKORIBB POSZTAPOKALIPTIKUS GAZDASÁGI HIBA

zombi erőmű 2

Ez egy zombienergiával működő házi áramfejlesztő. Hogy miért találtam fel?…

Állítólag Napóleon “aktív karrierje” után is, sok éven át, minden vadászaton, kilovagláson gondolatban végzett hadgyakorlatokat tartott a jelen levő tisztjeivel. (Ha most ennek a dombnak túloldalán x számú haderő ezt és ezt tenné, akkor mi innen y számú katonával… Adott terepviszonyok mellett mi lenne a legcélszerűbb lépés, és milyen irányból? Stb…)

………………………………………………………

MERT EDZÉSBEN TARTJA AZ AGYAT!

………………………………………………………

Imádom a globális katasztrófák után játszódó történeteket. Folyamatos munkát adnak a logikámnak: Ugyanebben a helyzetben én mit tennék most? És most, mit tennék? Ugyanígy csinálnám? Mit csinálnék máshogy? A játék lényege az, hogy elfogadom az adott fiktív valóság szabályait, bármilyen elborultak legyenek is, azok lesznek a “tények”, tehát a gyakorlópálya. Ha olyan körülmények közt szeretném elérni ugyanazt mint a való életben, akkor hogyan kéne viselkednem, hogy meg is kapjam?

Persze az ember egy idő után elkezd belefutni ugyanazokba a hibákba, újra és újra…  Összeszedtem a legnyilvánvalóbbakat, ha másként gondoljátok, írjátok meg kommentben.

1.   –   Survival of the fitest  –  GROUP!

 Nem olyasmi, amiről filozófiai vitát érdemes nyitni, ez biológiai tény: Az emberi evolúció nem egyedek, hanem emberCSOPORTOK evolúciója: azt kell “egy egység” -nek számítani, az hal ki, vagy marad fenn. Egyetlen egyed, természetes biológiai közegében (értsd: civilizáció előtti, vagy civilizáció utáni állapot), statisztikailag egyszerűen halott. Annyi esélye van a túlélésre, mint egy magányos vesének a füvön. Ne jó „test” akarj lenni amikor a természet vesének teremtett, hanem jó szerv egy jó szervezetben. Teljesen mindegy, hogy a magányos próbálkozó mennyire rambó, vagy milyen hihetetlenül felkészült élő túlélő-tudástár. A HOSSZÚ TÁVÚ SIKER ZÁLOGA A JÓ CSOPORT. 

2.   –   Pókháló, rókalyuk?! A hatástöbbszörözők teljes hiánya…

Hatástöbbszöröző az, amikor csinálsz valamit, ami azután helyetted végzi el a munkát. Pl.: a pókháló. Csapdát állítani, védelemhez árkokat ásni, emelőt használni, mérget tenni olyan kajába, amit csak az fog megenni aki erővel elvette (üdítő színfolt a Revolution-ben), kint hagyott varsával halat fogni, és csak naponta kimenni “beszedni a termést”, effélék.  Az elv világos.

A Fallout II.-ben a kiinduló falut a körülötte levő szakadékok védelmezték a külvilágtól. Itt van egy hipermodern, jövő-technológiás, okos emberek vezette közösség, egy dinoszauruszok lakta világban (Terra Nova). A falu köré mély és meredek árok kéne, mint az elefántkifutó körül az állatkertben, meg felvonóhidak. (Persze logikus lenne abban tárolni az éppen tanulmányozott ragadozó dínókat is. 🙂 ) Ehelyett van: elektromos kerítésük. Egyetlen, nyomorult áramkimaradás (a 7. rész környékén), és MINDEN bejön, ami akar és ami nem?!

Az épített védelem nagyon fontos. Akár egy deszkavár, ilyesmi. Normál esetben egy jól megszervezett, azonos fejlettségi fokon levő harcoló csoport védekezésben le kell hogy nyomjon egy ötszörös túlerőt, ha “erődben” van. (Egy gödör és kupacrendszer is lehet “erőd” ha okosan építették.)  A fő védelmi helyről, túlerő esetén meneküléshez kivezető titkos alagutat még soha, egyetlen túlélő filmben se láttam, pedig ezt még a rókák is ösztönösen tudják…  Szóval az olyan józan ésszel előkészített mechanizmusok, ami egy minimális segítséget nyújtana abban, hogy ne A HŐSNEK kelljen ott lennie egyedül a hidegben és sötétben hogy ellássa a többi szerencsétlent…

3.   –   Humánerőforrás menedzsment: egyes alá.

A magányos tévelygők befogadása természetesen nem gesztus. Menekültek = sok-sok hasznos energia. A két szerencsétlen sátorozó menekültet NEM kiraboljuk  (kb. három kajakonzerv zsákmányért)  és elkergetjük (Colony), hanem alkalmazzuk őket! ” Ti szedjetek a folyóparton narancsot meg halat, és tőlünk kaptok érte… ” A bevándorlás-kezelésnek célszerűnek kell lennie és működőképesnek. Nem hajtjuk el őket rögtön (Walking Dead, Colony, Jerico, és még sokan mások), hanem kiépítünk valami működő rendszert. Próbaidővel, egyre gyarapodó jogokkal. Nyilván nem úgy működik, hogy aki bejön az ajtón az egyenlő jogokat és juttatásokat élvez azokkal, akik már évek óta együtt küzdenek.  (Először is nem jöhet be. Csak ha támadás éri a csoportot. Először a vár-fal mentén lakik, mert még nem ismerjük, nem bizonyított. Addig is alkalmazott, elláthatja azokat a feladatokat, amik “kintlétet” igényelnek, juttatásokért cserébe. Win-win. Egyébként ezt a módszert nevezték feltalálása idején VÁR-OS – nak…)

VÁR - OS

A morcos kívülálló csoport (Terra Nova, Outcast) nem csak katonai szövetségesnek jó, velük is lehet csereberélni: információt, ásványokat, különleges állatpéldányokat kutatáshoz, bármit, ami a kintiek szabadidejéből előállítható, bent pedig értékes. Még ha nullára jön is ki az üzlet, vezetőként arra törekednék mindkét sorozat esetében, hogy legyenek a kívülálló csoport által készített tárgyak – akár olcsó kis Bachia stílusú ékszerek is – forgalomban, hogy a bentiek hangulata javuljon. Kis túlélőcsoportok, visszaút nincs, legalább arra emlékeztesse őket pár használati tárgy, hogy vannak külön települések, de alapvetően béke van és együttműködés = > remény. Ezek a kis hangulati különbségek mérhető hasznos-energia növekedést okoznak a csoportban ( => és a derűs hangulat, mint tudjuk, jót tesz az üzletnek…)

4.   –   A gazdálkodáshoz gazdasági környezet kell.

A gazdasági környezet stabilitást kíván. Nem fogsz tudni normálisan gyarapodni, növekedni, ha harcban állsz.  Ha nincsenek szövetségeseid, akkor előbb-utóbb kifosztanak, lerabolnak, elbuksz. Szóval, a magántulajdon védelme: nem elégséges de SZÜKSÉGES alap.

Külső vetélytársak   –   Ciki bevallani, de az emberiség biológiailag természetes velejárója a háború. A faj génállományának elméletileg jót tett annak idején (a mai háborúk már nem!), de te AZ EGYED vagy, keresd vagy segíts kialakítani a lehető legvédettebb csoportot! Mesterséges béke hivatalos, minél több megbízható közösséget tömörítő kölcsönös segítségnyújtási szövetséggel – ami MŰKÖDIK is.

Belső veszélyek   –   Keress vagy segíts kialakítani egy működő demokráciát! A diktátoroknak az a sorsuk hogy elbukjanak (Revolution) és számodra mindegy, hogy egy új diktátor vagy a “népakarat” söpörte el: statisztikailag mindkettő téged fog kirabolni. Amíg a magántulajdon nem szent (egy diktatúrában sose az), amíg termelőeszközeidet vagy befektetéseidet egyszerűen benyúlhatja aki a nagyobbik kutya barátkozik, addig vagy politizálnod szükséges, vagy költöznöd.

5.   –   Hiányszakmák: piac lenne, kínálat sehol.

Nem láttam még se lőszergyártást, se gyógyszergyártást, se könyvnyomtatást, de még egy zálogházat sem. Ezek jól működő, bevált üzletágak lesznek a jövőben is. Azt mondják – és erősen egyetértek vele én is – hogy ha reggel mindenkitől elvennének minden pénzt, visszaadnának nekik  öt dollárnyi értéket, és beraknák az embereket egy üres városba, már estére sokaknak semmije se lenne, néhányaknak pedig több mint tízszerese, mint amivel kezdtek. Meg azt is mondják (szintén egyetértek), hogy két fajta emberi gondolkodásmód van. Az egyik az, aki elzálogosítja az értékeit mert bízik benne hogy holnap több akaratereje lesz, a másik meg a zálogos. A zálogház lenne az egyik leghamarabb felbukkanó szolgáltatás egy katasztrófa után, annyira elemi természetünket tükrözi vissza. Megérteni a dinamikát ebben a két jelenségben: félútig repít az anyagi függetlenség felé.

6.   –   Kormányzati jog helyett agyrohasztó szappanopera.

A Colony I. és II. megér egy megnézést. Számomra a legfontosabb felszedett tudás az volt, hogy milyen hihetetlen energiákat pazarolnak el vitatkozásra. Végtelen, idegőrlő, bosszantó veszekedések, folyamatosan. Abból az energiából ami erre elment, háromszor annyi fejlődést elérhettek volna adott idő alatt, mint amit végül is összehoztak. A KULCS:  Minden pillanatban 100%- ban választ adó rendszer, ami megszünteti a marakodást.  + Bizonyos dolgokat előre eldönteni. Pl. emberrabláskor odaadjuk -e a készleteink felét??  (Nem.)

Okosan, egyszerűen megoldható, mechanikusan is működik… Napközben, “dologidőben” van egy bíró, akinek a szava szent és utána nincs vita, és itt a személy lényegtelen, még a rossz döntés is jobb, mint az állandó energiaégetés. A bíró személye naponta cserélődhet, végig a csoporton, valami mechanikus rend szerint hogy ez se legyen vitaforrás (abc sorrend vagy ilyesmi).  Aztán este, pihi időben meg lehet szavazni fontossági sorrendben a szabályokat. Bevándorlók kezelése, fejadagok, adó, bármi ami energiát folyat el feleslegesen. Onnantól az már nem a napi bíró sugallataitól függ, hanem törvény. (Ez egy nagyon egyszerű vázlat, persze a szavazás előtt öt perc érvelés lehetőség mindenkinek,  támadás esetén hadiállapot és katonai hierarchia, stb, stb, stb…)

7.   –   Az erőforrások szinte önkéntes rablókézre adása

IDŐBEN is első: az erőforrások védelme. Elrejteni az élelmet, értéket, és csak a negyedét-ötödét magadnál hagyni hogy hihető legyen hogy az az összes: fontosabb, mint vizet találni! Élelmiszerkészletet NEM tárolunk a konyhában, hanem titkos kamrában vagy veremben, a legfontosabb értékeinket – főleg a könnyen elrejthetőeket: könyv, gyógyszer stb. olyan helyre, ahonnan akkor is be tudjuk gyűjteni, ha a főhadiszállást valaki elfoglalja, ilyesmi. Szóval: ésszel.

A III. számomra játszhatatlan volt, de a Falluot I. és II. utánozhatatlanul jó játék. Az volt a karácsony, amikor kirabolhattam egy fegyverboltot! Nagyságrendekkel megugrot a fegyverkészletem – ami persze, valahol minden másnak az alapja – és persze képessé váltam nagyobb, jobban védett fegyverboltok kifosztására is… Fegyverraktár: mindig a legvédettebb, legbelsőbb helyre, mert a legfontosabb védelmi eszköze, és így a legirigyeltebb célpontja is egy közösségnek!

És persze: kutyatartás. A kutya megeszi amit te már nem, meghallja amit te még nem, megtámadja / utoléri amit te egyáltalán nem, vakargatható stresszlevezető eszköz és természetes kedélyjavító ( => gyógyító, csapatbékítő, és energiaspóroló mechanizmus), és olyan élelmiszertartalék, ami menekülés esetén önként rohan utánad…

8.   –   Nesze neked ár-érték arány: hihetetlenül rossz prioritások

Életképtelen csereüzletek (a luxus szerepének nem-ismerete), amikor benzint és működő szerszámgépet (áááááááááááááááááááááá!!!) cserélnek szappanra, és WC papírra! (Colony I.) Luxuscikkeket előállítunk és azt használjuk fel, vagy elcseréljük, fegyverért, napelemért, haszonállatért cserébe. (Haszontalan de túlértékelt ki, termelőeszköz be.)

Az időbeli prioritás zavarai, pl. lyukas kerítés mellett zuhanyt építeni (be is jöttek), motorszerelgetéssel és pepecselgetéssel időt tölteni, mielőtt az élelmiszerkészleteket minimum elrejtik, hogy legalább azt ne vigye el az első fosztogató horda (el is vitték). A Colon I és II. Valóságshow (!!!) ilyen szempontból roppant tanulságos…

És a vezetésbeli orrbavágó energiapazarlások: figyelmen kívül hagyni azt az energiamegtakarítási elvet, hogy minden problémát a lehető legalacsonyabb szervezési szinten oldjunk meg, amin még meg lehet. (Jeremiah, akire egy egész város teljeskörű vezetése rá van bízva egy közelgő háborúval, ne álljon neki boltosokat békítgetni, mert a saját munkakörébe ő kell, ezt meg más is elintézhetné.) Ld. még: állandó viták helyett megszavazott törvények…

9.   –   Szemét márpedig nincsen. – Pazarlás a köbön…   

Anyag és esköz:  Mindent fel lehet használni. Tényleg mindent. A rothadó döghúsból és ételmaradékból lehet csali, csapdába, varsába, minden más szerves hulladék pedig aranyat érő komposzt (igen, a kaki is). Csont => kutya. Többi csont: A csontból lesz a csontliszt. A csontlisztből meg „tojótáp” lesz,  (eláll, mint a csont, nem romlik, évekre lehet tartalékolni, és egyszerre eladni 3 zsákkal). Tyúkot sokszor tartanak ilyen kis csoportok, okos húzás, de ha nem ehet kedvére elég csigát-eztazt, csak ételmaradékon él, akkor héj nélküli, hártyás tojásokat fog tojni, ami szétmegy. Ezért kell nekik a bogarászás (posztapokaliptikus esetben problémás 🙂 ), vagy a tojótáp. Csontból lesz az enyv is, ami meg az íj és nyílvesszőkészítés alapanyaga. Mi az ami biztosan van egy tömegkatasztrófa után? Csont. Még sose láttam, hogy valaki gyűjtögette volna…

Mindenre lövünk ami mozog, pedig a lőszer érték. Tűzfegyver, tehát a lőszer a legértékesebb egy csapat túlélésében (gondolj arra a helyzetre, amikor nektek már nincs mert pl. kifogytatok a lőszerből, de a másik, morálisan ingoványos társaságnak még van…) Csak emberi konfliktusok lerendezéséhez használandó ( => csak érvként, hogy miért ne kezdjük el), védelemre, elijesztőnek, MINDEN MÁSRA ott az íj, csapdák, csúzli (ha jó akkor halálos, ne becsüld alá), az ezerféle kreatív védelmi fegyver…

Idő: VAN mit csinálni. A csapatos pihenés a a szakértelem lejegyzésének és a mütyűrkészítések ideje. Főleg ha terveid is vannak, és tőkét akarsz teremteni hozzá; akár emberi, összetartozási tőkét, vagy stabilabb, nyugodtabb, összetartóbb  csoportot. ( = jobb üzleti környezet.) Ajándék kis karkötők a csajoknak, olvasztott csatocskák színes műanyag “hulladékból”, karácsonyfadísz, nézzetek hülyének, de március 15-re kokárda… Ha csak mosolyt teremt a többiek arcán, már megérte. Az ünnepek fontosabbak mint valaha! Mindegyik összetartja, megnyugtatja a csoportot, öröm és optimizmus lesz belőle (abból meg védelem a fertőzőbetegségek ellen, a drága antibiotikum meg megmarad a műtétekre…)

Tudás: A tudásuk miatt hasznos tagok  tudása hasznos. Ha az az egyvalaki összepakol és lelép?  Sehol se láttam még, hogy egy azzal megbízott ember esténként ott üldögélne az orvos, mérnök, földműves, autószerelő stb. mellett, és felhasználhatósági érték-sorrendben jegyzetelné a hasznos fogásokat. Az ilyen könyvet aztán lehet sokszorosítani is, és akár csereberélni, termelőeszközre, napelemre, további szakkönyvekre…  Kellemes ellenpélda a Dollhaus, ahol a kívánt szakértelemmel rendelkező személyiséget egyszerűen az agyukba töltik pendrive-ról, aztán törlik ha már nem kell… 😀 (Egyébként az a sorozat amilyen gyengén kezdett, olyan üdítően eredeti logikájú apokalipszist produkált a második évadban.) A Falling Skys -ban legalább van tanítás, de a legjobb katonák elméleti tudását ott sem szedi össze senki, hősi haláluk esetére…

Felderítés meg persze olyan sokszor sehol sincs…  Hogy napokon át sanyargunk a kajahiánytól, és nem vesszük észre hogy pár háznyira a medencéből nem tud kijönni és ott vígan úszkál egy bazinagy krokodíl: oké. (Colony II.) Hogy atomtámadás után csak hónapok (!) múlva keressük fel az első működő kereskedelmi központot, rendben. (Jerico) De hogy itt ragadtunk egy városnyi méretű, üres, földönkívüli űrhajón, és csak a második évadban kezdjük el egyáltalán felfedezni hogy mi van rajta…  Nos, a gazdasági szakvéleményem: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!…

10.   –   Nihillia krónikái avagy: kuporgatnak, de minek?

Könyörgöm, ha nem tudod, hogy mi a célod, mit akarsz majd holnap, akkor mi értelme van? Legyenek tervek, tudjátok mi a cél és haladjatok abba az iránya. Egyénileg is: tudd mi a következő lépés, és a következő, és a következő, és lásd az utat végig, legalább nagyvonalakban  egy békés, szilárd, fejlődő közösségben szilárd, fejlődő saját egzisztenciáig – akkor is ha egyszál egyedül vagy, és a zombik éppen beszorítottak egy hűtőszekrénybe!!

Közösségek: ugyanez. (Ebben a kategóriában az abszolút Darwin-díjas a Walking Dead, komolyan, néha mintha egy csapat szellemi fogyatékos történetét nézném.) Ha valaki nem vezető, akkor is elemi érdeke, hogy a csapattagok mosolyogva gondoljanak a jövőre, és csillogjon a szemük, amikor elképzelitek együtt, hogy a következő lépés, és a következő, és a következő… 🙂  Adama Kapitány a Battlestar Galactica II. -ben hivatalosan elindult egy bolygó felé, és belelkesítette a népet, hogy van értelme, pedig titokban úgy tudta hogy a bolygó nem is létezik, de majd útközben lesz valami; addig is legyen bennük élet!  Legyen közösen épített látható fejlődés, és legyen “karrierlehetőség”, oktatás, és a tagok legyenek időnként egyenként megkérdezve hogy mit akarnak! Így még akkor is életet menthet a plusz optimizmus-adag, ha a szükség egyértelműen meghatározza, mire van lehetőség (és az nem egy közfürdő). Szórakoztatás, amatőr színjátszás, minden ami másnapra reményt ad nyílvesszőt gyártani és latrinát ásni… (Nem sci-fi, de ilyen szempontból Örkény István Azt meséld el, Pista! -ját mindenkinek erősen ajánlom figyelmébe!)

………………………………………………………………….

És a források:

Outcasts

–   Öt éve reménykedünk, és várunk további érkezőkre. Azt gondoltuk, már egyáltalán nincsenek többé érkezők. A Föld? Elvesztettük a jeleit pár évvel ezelőtt.

–   Kaptunk néhány adatot. Ha van még bárki is odalent, arra elég cudar idők járnak.

Jeremiah

Kevin! Telefonod van! A labor az, valami történt…

The Colony I. – The Colony II

Önkénteseink, hogy tisztában legyenek vele, milyen mértékben tesszük próbára őket, nyilatkozatot írnak alá. „Ez nem egy verseny. Nem fogok pénzt kapni érte. Megértettem, hogy a részvétel sokkoló vagy ijesztő eseményekkel, megerőltető pszichikai hatásokkal járhat…”

  Dollhause II. évad

– Drágám, te irányítod a gondolataimat!

– Könnyebb mint gondolnád.

Fallout I. – Fallout II.

„Háború.  A háború sose változik.”

Foling Skys

„Iskolában voltam, amikor az űrhajók megérkeztek. Nagyon nagyok voltak…”

Revolution

  „Minden le fog kapcsolódni. – Mi van? – Minden lekapcsol és nem fog visszakapcsolódni soha. Soha.” 

Battlestar Galactica II.

A Galaktika csillaghajó és maroknyi űrflottájának utasai a cylonok által elpusztított civilizáció utolsó túlélői, akik egy legendákból ismert bolygót keresnek, ahol letelepedhetnek és ahol új esélyt kaphat fajuk a fennmaradásra.

Terra Nova

–  Nem hiszem el!

–  Mi ez?

–  Ez az a szonda, amit először küldtek ide, amikor felfedezték az időrést.

 Walking dead

–        Egyetlen dolgot tudok biztosan. Ne hagyd hogy megharapjanak. A harapások megölnek. Belehalsz a lázba. Aztán később… egy idő után…

Stargate Universe

–  Hol a pokolban vagyunk?

–   Sok-milliárd fényévre otthonról.

 Jerico

Lehetett egy baleset is. Amíg nem tudunk biztosat, azt a szót hogy „atomtámadás” hallani se akarom!!

2 responses to “Zombi erőmű és társai… – A TÍZ LEGGYAKORIBB POSZTAPOKALIPTIKUS GAZDASÁGI HIBA

  1. Ez egy ritka jó írás ebben a témában! A posztapokaliptikus filmekben a cselekmény talán azért nem realisztikus, mert az izgalmat és változatos történéseket csak a szereplők által folyamatosan elkövetett hibák tudják generálni (legalábbis a forgatókönyvírók szerint). Így kicsit magára ismer a néző, saját esendőségét látja viszont. Másrészt nem tudom mennyire számon kérhető a világrend összeomlását túlélő kommunától a helyes és logikus viselkedés, ha arra gondolok, hogy a jelenlegi globális problémáinkat kb. úgy kezeljük, mint a hibát hibára halmozó fiktív filmszereplők. Mekkora pofon kell a hatalomnak és profitnak, hogy észhez térjen? Talán akkora, mint egy sivalkodó szőke nőnek a horror filmben?

    • Köszönöm szépen a részletes hozzászólást. 🙂 Mélységesen egyetértek veled abban, hogy optimálisabban viselkedő szereplőkből kevésbé izgalmas szappanoperákat lehetne csinálni. Nem volt cél számon kérni logikus viselkedést a résztvevőktől, ezek csak gazdasági gondolatkísérletek voltak részemről (edzésképpen).

      A lakótársam szerint tök jó a neved… 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s