…minden héten, amin rajtakapsz hogy nem írtam a blogra.” – ez volt az első lépés.
Szabad akarok lenni, boldog, “hasznos” és olyan gazdag, hogy soha többet ne kelljen dolgoznom a pénzért. ( => Tehát dolgozhassak olyasmin, amit őszinte meggyőződésből választok.)
Ehhez meg akartam találni a legerősebb kényszerítő erőt, ami nem hagyja elkalandozni a figyelmemet – akár évekre, ahogy ez a humánokkal többnyire elő szokott fordulni. Ha minden héten írnom KELL róla, akkor végig KELL gondolnom újra és újra a kérdést, a lehetőségeimet, és hogy mit teszek – vagy nem teszek meg, mert… MIÉRT IS?…
Úgyhogy itt vagyok, írok. Elkezdtem, és 250 000 mi-minden-másra-költhetném forintot adok a lakótársamnak, ha leállok.
Ha véletlenül megtörténik, életem egyik leghasznosabb pénzkidobása lesz.