A “kötelező” karácsonyról

dpp_0027.jpg

Mert: Karácsonykor ajándékot KELL adni a embereknek. Ez a SZOKÁS! Uff.

Mi lenne ha leülnénk, és végiggondolnánk ezt egy “hadvezér” szemével? Pusztán célszerűségi szempontok alapján.

December táján sokan bosszankodunk kicsit magunkban: “Minek adjak neki akármit, nem is szeretem, nem is ismerem, csak látszat az egész, színjáték…” Ezzel remekül be lehet morcosítani az egész karácsonyi időszakot.

Én konkrétan emlékszem rá, hogy amint helyretettem magamban hogy mit is csinálok tulajdonképen, az ajándékvadászati stressz majdnem egészen el is illant. A csimpánzok is megajándékozzák egymást, ez olyasmi aminek az üzenetét a mi ősi részünk is ösztönösen megérti, egyszerűen rááll az agyunk. És persze hogy ki tudnák szedni a saját szőrzetükből (a csimpánzok) a bolhákat meg a kullancsokat, mint ahogy az ajándékozás “áldozata” is sokkal jobban el tudná költeni magára a kapott ajándék árát. Egymás kölcsönös bogarászása valamiért mégis jobban megéri…

Az ajándék: üzenet. Évente egyszer a horda / törzs tagjaként újra tudatosítom a szövetségeseimben, hogy…

  1. TUDOM hogy létezel, számon tartalak, emlékszem rád, és ez nem változott meg tavaly óta.
  2. Ugyanannak a törzsnek a tagjai vagyunk, “egy csapatban játszunk” (eloltom a gyerekedet ha látom hogy ég)
  3. “Nem foglak megtámadni.” Politikailag jóban vagyunk, most ezt békeajándékkal egyértelműsítjük, písz!

És kész.  A karácsonyi ajándék alap üzenete a meg-nem-támadás és egymás formális tudomásul vétele. Nem színjáték. Diplomácia. 🙂

Erre az alapra jöhet rá második számú üzenetként a “SZERETLEK” rész. 🙂 Előre tervezésből, gondosságból, Valódi Odafigyelésből felépítve.

Figyelem! Erősen magánvélemény!

Először is célszerű eldönteni, hogy :

  • senkinek nem adok semmit
  • csak annak adok, akit tényleg “szeretek”
  • azoknak is, akikkel valamilyen diplomáciai és/vagy funkcionális ismeretségben állok. (Ami szerintem teljesen rendben van.)

………………………………………………………………..

Ha már ajándékozunk, akkor mit várunk el az ajándékozástól? Alapvetően azt, hogy megérje, tehát minél kevesebb “befektetésből” minél több eredmény ( = okozott öröm) származzon…

Néhány alap hiba a nagy klasszikusok közül:

  • A tipikus szokásból nem-ajándékozó, akivel egyébként minden rendben, csak “úgy maradt”.  Eldöntheted hogy nem adsz, vagy csak keveseknek, de akkor az legyen egy döntés, ne csak egy rossz  szokás.
  • Amikor a saját ízlésünk alapján választunk olyasmit aminek mi örülnénk. (De ő esetleg nem.)
  • A “nevelő” ajándékok. Nyilván mindenkinél máshol van a határ a “pont erre volt szükségem” és a megsértődés, vagy ki nem mutatott csalódás között.
  • A közeli, de nem vér szerinti rokonság (szerűség) kihagyása. (Gyereked párja, párod szülei…)

Tippek trükkök (amit IGEN):

  • Vezethetsz listát, már év közben is. Elejtett szavak, megjegyzések, beszélgetések közben leeshet olyan infó, hogy ki mit szeretne, azt pedig te leírhatod. Az ilyen ajándékok szubjektív értéke nagyobb mint egy drágább, de véletlenszerű dologé.
  • Időben kezdj figyelni is. Simán belefuthatsz véletlenül valami “bomba” ajándékba. Ez anyagilag is meg szokta érni.
  • A személyesebb ajándék hasznosabb mint a drága. Célszerűbb. Emberileg és gazdaságilag is.
  • Ha közelebbi kapcsolatban vagy /akarsz lenni valakivel, akinek van gyereke (akit ismersz, vagy biztosan ismerni fogod) akkor a gyereknek is adj valamit.
  • Diplomáciai békejelzést lehet ismerősön keresztül küldeni is, nem kell személyesen ott lenni (távolabbi rokon pl.)
  • Bizonyos spec. esetekben végig lehet gondolni, a közeli ismerős közeli ismerősének ajándékozás lehetőségét is, akkor is ha  nem ismerem annyira (testvér barátnője)
  • A “csak” kapcsolatápolós ajándék nem ciki, csak ne idényszerű legyen (mert éppen felőle fúj a szél), hanem állandóságot mutasson.
  • Sokszor az általános, de valóban használható ajándékok is jók, ha tudod, hogy nem rendelkezik vele de jó lenne neki (elemtöltő) vagy fogyóeszköz a háztartásában (üres DVD)
  • Ha valamit vásárolsz, és van rá lehetőséged, nézd át, hogy hibás-e valahol. Könyvet, füzetet pörgesd át.
  • Felnőttnek plüssállatból maximum egyet. Egy darab még betölti a funkcióját (lehet aludni vele pl.) de a több már olyan… Izé… Ezért érdemes csak később, egyetlen, személyes jelentéssel bíró plüsmütyit adni a párodnak, amikor már van közös múltatok. Kivétel: ha gyűjti őket. (Úgy értem: tényleg gyűjti, nem csak jólneveltségből őrizgeti amiket kapott.)

Amit NE:

  • Ha ehető dolgokat adsz, akkor ismerd a másik étkezési tabuit, szokásait, allergiáit és NE adj cukros édességet gyereknek.
  • Ne adj csak úgy pénzt valakinek! Érzelmileg igen rossz üzenet.
  • Ruhát nem érdemes ajándékozni. Nőnek soha nem fogod eltalálni az ízlését és nem számít, hogy megbámulta-e a kirakatban, vagy mondta hogy tetszik. Ez nem azt jelenti, hogy fel is venné. A férfi amelyik meg nem öltözködő típus sose lesz lenyűgözve, mert egyszerűen nem érdekli. Az öltözködős típusú férfi esetén viszont a második mondat lép érvénybe.
  • Parfüm: lásd ruha (fent)
  • A “ne adj pénzt” és a “ne adj ruhát, parfümöt” megoldása lehet az, ha konkrét ruhanemű megnevezésével adsz pénzt. (Itt egy ötezres, de csak sapkára költheted, aztán szeretném látni.)
  • Ne adj olyan ajándékot, ami CSAK poén. Csalódást fog okozni, mert előbb azt hiszi az ember hogy kap valamit, aztán gyakorlatilag mégsem
  • Kerüld a maradék érzést! (ez maradt mikulásról / szülinapi buliról? inkább ne adtad volna…)
  • Nőnek ne adj háztartási munkaeszközt
  • Ha tudod, hogy mit szeretne, semmiképp ne lepd meg valami majdnem olyannal. Inkább legyen teljesen más

A kézzel készült dolgokról :

  • A kézzel készült ajándék is legyen tényleg használható. Ne büntesd azzal, hogy tárolnia kelljen, mert nincs szíve kidobni. Ha azt hiszed hogy használható, akkor próbáld ki, mert lehet hogy mégsem az.
  • Férfiként a párodnak kézzel készíteni meglepetést jó pont. Kivéve ruha / ruhakiegészítő, mert két különböző szempontból nézitek, és lehet hogy saját készítésű munkának egész jó, de ő fogja (vagy nem fogja) hordani
  • A kézzel készített apróságok remek kiegészítő-ajándékok. (Nagyon közeli valakinek mondjuk egy “hasznos” könyv, és szívmelengetőnek valami kézzel festett mütyűr.)
  • Nem kell neked megcsinálnod valami hatalmas dolgot, vegyél egy használati tárgyat és varrd bele a nevét (törülköző), fesd ki szépen (üvegpohár), rajzold össze (doboz). Tedd személyessé az a lényeg.

Ugyanez a téma, ugyancsak ádáz közgazdászok szemszögéből: Az ajándékozás kögazdaságtana

Vera Pimu Primus.jpg

Boldog karácsonyt!

santa-smiley-300x273.jpg

One response to “A “kötelező” karácsonyról

  1. És néha nem árt fejben tartani mit adtál tavaly, mert úgy jársz mint én, jahj de jó kis ötlet ,örülni fog neki, csak elfelejtettem, hogy tavaly is ugyanez az ötletem támadt. Sajnos ő nem felejtette el. Bár használati cikknél kevésbé ciki. 🙂

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s