Állampapír I. – alapok

Mi a fene oka lehet normális embernek arra hogy állampapírt vegyen?!

KÉT TELJESEN KÜLÖNBÖZŐ FUNKCIÓRA lehet felhasználni.

A, –  Rövid távon: meg tudod akadályozni a pénzed elértéktelenedését. (Például, ha éppen összeszedtél 150 000 forintot nyaralásra, de addig még van négy hónapod, és nem akarod, hogy ez alatt az összeg veszítsen az értékéből. Lásd: infláció.)

B, – A másik funkció, amikor az állampapír ténylegesen pénzt termel neked. Ehhez minimum öt év befektetési időre van szükséged. (Különben a hasznot elviszi a kamatadó, ami öt évnél rövidebb időre szóló befektetésekre vonatkozik CSAK.)

Az egyik legismertebb befektetés az állampapír. Ez annyit jelent, hogy kölcsönadsz a magyar (vagy bármelyik másik) államnak, az meg visszafizeti kamatostul.

Mivel ezt egy állam adja ki, ezért a legbiztonságosabbnak tartott befektetési forma. Ráadásul támogatod vele azt az országot amelyiknek kölcsönadsz, ahelyett hogy egy bankot gazdagítanál. 😉

Az államkötvény és a kincstárjegy IS UGYANÚGY állampapír.

“Az egy évnél rövidebb időre kibocsátott állampapírokat kincstárjegynek, az egy évnél hosszabb időre kibocsátott állampapírokat államkötvénynek nevezzük.”

  • Általában nem jár semmilyen plusz költséggel. Nincs számlavezetési díj, ilyenek.
  • Három hónap és tizenöt év között szinte bármilyen időtartamra szólhat.

A beszerzési helyük az állampapír fajtájától függően változik, átfedések lehetnek:

  • bankok
  • Magyar Államkincstár
  • Magyar Posta
  • WebKincstár és TeleKincstár (az állampapírok netbankja )
  • tőzsde

A postán (bármelyiken) kincstárjegyet tudsz venni, gyakorlatilag olyan egyszerűen mint két kiló kenyeret, csak bemész személyi igazolvány kell, és ennyi. Az államkötvény kicsit bonyolultabb.

Mindegy, hogy milyen címletű állampapírt vásárolsz (tízezres vagy húszezres, stb., mint a papírpénznél), mert a kapott kamat ez alapján nem változik,  =>  TEHÁT  =>  Inkább kisebb címletekből vegyél többet, mert ha esetleg mégis vissza kellene váltanod egy részét, akkor nem veszted el az egésznek a kamatát. (Pl. öt darab tízezrest vegyél, ne egy ötvenezrest.)

Egy csomó fajta államkötvény is, meg kincstárjegy is létezik, most a legegyszerűbbet, a postán vásárolható kincstárjegyet nézzük meg közelebbről.

Előnyök:

  1. bemész a postára és megveszed
  2. FIX kamatot ad (amikor megveszed, pontosan tudod, mennyit fogsz visszakapni)
  3. papír alapú, fogdosható, látható, keretezhető (fényképezhető 🙂 )
  4. névre szól ( => jót tesz az egónak)
  5. általában az éves kamata több, mint az éves infláció (az egy évesnek 6,5%, a két évesnek 6,75%)
  6. örökölhető

Hátrányok:

  1. kamatadó vonatkozik rá
  2. lejáratkor vissza kell vinni, vagy nem fizetik ki
  3. ha később viszed vissza, akkor sem kapsz többet érte
  4. ha ellopják le kell tiltanod mint egy bankkártyát
  5. ha idő előtt váltod be szinte az egész nyereséged bukod

………………………………………………………………………………………….

A legközelebbi állampapíros bejegyzésben összehasonlítom a forint- euró- és svájci frank alapú papírokat, a fix és változó kamatozásúakat, elárulom, mi az a diszkont kincstárjegy, hogy mi köze az államkötvénynek a tőzsdéhez, és bemutatom az állampapírok CSÚCSÁÁÁÁT…  A kilenc és fél százalékos Prémium Államkötvényt…

Majd…

               Legközelebb…

                                          He-he-he…

IMAGE0292

IMAGE0291

Advertisements

2 responses to “Állampapír I. – alapok

  1. Köszi szépen. Meglesz 😉

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s