Miért volt jó befektetés hogy elloptak tőlem kétszázezer forintot?

Mert megerősített egy döntésemben. Megtörtént, és élek. És  most már mindig van nálam ennyi pénz. Újra. Minden áldott nap…

Miért is?

A LÉNYEG:  Nem félek sok pénzt tartani magamnál. – MOST SEM!

Ez egy tudatos döntés: mindig van nálam sok pénz, nem mert épp kell valamire, nem gizdulni vele, csak: HOGY TUDJAM. Miért is?

Hogy hozzászokjak ahhoz, hogy sok pénz van nálam. Ha ehhez nem szokom hozzá, akkor hogyan is gondolnám komolyan a saját terveimet?? 

Ha félnék attól, hogy sok pénz van nálam, akkor miért lenne sok pénzem valaha is?

A pénz ami nálam van, egy befektetés. Arra szolgál, hogy hozzászokjak az “ízéhez”, hogy megtanuljam nem elkölteni. Hogy “erősödjek” a pénz “súlyától”.

Ha nem tudom megállni, hogy elköltsem ami nálam van, arra nem lehet az a megoldás hogy ne legyen nálam.

Sose leszek gazdag, ha mindig elköltöm. Így senki nem tud anyagilag független lenni. Meg kell tanulnom megtartani amim van. Különben mindig csak futni fogok utána…

Nem félhetek attól, hogy elhagyom, elköltöm, ellopják tőlem(megint). Ha hagyom, hogy megbénítson a félelem egy ilyen relatív kis pénzzel kapcsolatban, akkor mi lesz  az igazán nagy összegek kezelésével? Kényelmesen akarom magam érezni a sok pénzzel. Különben menekülnék előle, így pedig gazdagnak érzem magam.

Továbbra is megbízom az emberekben, a barátaimban, de sokkal jobban nyitva van a szemem. Egyikről se hiszem, hogy ő volt, de ők voltak hozzám a legközelebb. Nekik volt a legtöbb lehetőségük (ez tény).

És a másik amit sejtszinten megerősített bennem:  Nem csak az a pénz számít ami a zsebemben van. Meg kell védeni azt is, de ahogy nem hagyom kint az asztalon a tárcámat, úgy nem is bízom a “nyugdíjamat” akárkire.

Mert ugyan most szegényebb vagyok kétszázezerrel, de MINDIG van nálam olyan pénz, amit nem költök el, erősebb, magabiztosabb vagyok általa. Mert mitől is féltem legjobban? Hogy eltűnik. Nos: eltűnt! És élek!! 🙂

És  MOST MÁR TUDOM, nemcsak reménykedem benne mint eddig, hogy nem fogok megijedni akkor sem, ha az általam nap mint nap kezelt összeg a többszörösére nő.