Bye, bye, kicsi pénz…

Emlékszel még arra mennyi volt gyerekkorodban egy gombóc fagyi?

Öt forint? Tíz? Vagy talán tíz fillér…

Akkor vajon miért kerül most százötven forintba egy ugyanolyan gombóc?

A válasz :

INFLÁCIÓ

Tudom, tudom, idegen szó, megint. Magyarul körülbelül annyit tesz, hogy PÉNZROMLÁS. Azaz: hogy mindig egyre kevesebbet ér ugyanaz a pénz. Egyszerűen elolvad, lassan de biztosan, mint a fagyi.

Nade miért!!??

Mert a kormánynak (és a közelében levő, szándékosan összemosott intézményrendszernek) pénzre van szüksége. És a hivatalosan adónak nevezett “dolog” csak a valódi, tényleges adó egyik fele. A “nyilvános”. Van egy másik adó is amit úgy fizetünk ki hogy legtöbben nem is igazán tudunk róla: ez az infláció vagy “rejtett adó”.

És hogy kinek lehet az hasznos, ha minden pénz egy kicsikét értéktelenebb lesz minden évben? Mindazoknak, akik a pénzkiadásért felelősek. (Igen, igen: bankár, politikus, ilyesmi. Jól tippeltél.) Mivel a pénz önmagában mint papírdarab nem érték, (mint pl. egy kenyér vagy egy cipő), ezért az értékét azáltal kapja hogy “rámondjuk”, megegyezünk benne. Tehát, amikor valaki úgy tesz szert pénzre hogy egyszerűen hivatalosan kinyomtat és érvényesít plusz húszmilliárd forintot, az azonnal felhasználhatóvá válik, viszont az összes használatban levő magyar forint értéke egy icipicit, “szabad szemmel nem érzékelhető mértékben” : csökken. És persze a gondolkodó réteg ismét azt használja ki, hogy a többiek nem figyelnek: ha szilvesztertől következő szilveszterig megfosztom a pénze öt százalékától (gyakorlatilag ezt hívják politikus nyelven 5%-os inflációnak), és  NEM TUD RÓLA:  AKKOR NEM FÁJ NEKI.   =>   a megoldás egyszerű: TUDJ RÓLA!!

Igen ezt minden állam csinálja. Nem csak itthon hanem mindenhol van ilyen. Általában “csak” egy-három százalék de mindenhol van.

Azt amikor nincs infláció, azaz erősödik a pénz a tavalyihoz képest azt deflációnak hívják és ritkább mint a fehér holló. Olyan országok csinálják néha akik a pénzügyi szolgáltatásaikat akarják ily módon reklámozni pl. Svájc, (ld. “svájci bankok”).

Az infláció mértékét éves szinten szokták megadni. De ha véletlenül azt hallod hogy kevesebb mint tavaly, az nem azt jelenti, hogy nem csökkent a pénzed értéke, csak azt hogy kevesebbet csökkent.

Év elején száz almát veszel tízezer forintból, év végén már csak kilencven ötöt. Azt az öt almádat megette a rendszer. Persze az átlag állampolgár csak annyit lát, hogy az összeg “tízezer” év elején is, év végén is, magát a bűvésztrükköt pedig egyszerűen észre sem vette.

Minden forint ami nálad van évről-évre veszít az értékéből. Mindig. Ha nem csinálsz semmit a pénzeddel, akkor egyre kevesebbet fog érni.

Ha három százalékkal számolsz, akkor körülbelül huszonnégy évente feleződik az értéke a pénzednek. Ez azt jelenti hogy hetvenkét évesen körülbelül nyolcadannyit ér a pénzed mint amikor megszülettél (a fél felének a fele).

Mit tehetsz ellene? Maga a jelenség ellen semmit. Amíg nem te vagy az aki pénzt bocsát ki, addig tényleg semmit. DE: a saját pénzed védelme érdekében van két alaplépés amivel máris jobb vagy mint a magyar átlag:

1. Egy életre megjegyzed mi az hogy REÁLKAMAT, és
2. kamatoztatod a pénzedet, pozitív reálkamattal.

Ne tartsd a párnában, mert szép lassan elolvad. Ha többet kamatozik mint az az évi infláció, akkor nem kevesebbet, hanem többet fog érni, mint tavaly. 🙂

Első lépésnek ez is megteszi. 🙂 🙂 🙂